Sírós délután...

Szóval csöngettek,amikor éppen Kornéllal próbáltunk össze dobni valami süti félét.

-Kinyitom,husika.-mondtam és nyomtam egy gyors puszit a pofijára ami lisztes volt.:D

-Oké,én addig bűvészkedem a kókuszkockával.-mondta kicsit fáradtan.

-Ööö..Kornél...mézes zserbót csinálunk...-nevetem kínosan.

-Igen.?Hmm csodálkoztam is hogy a kókuszkockába minek méz...-és kicsit nehezkésen elkezdte keresni a habverőt.

Ismét csöngettek.Jó hosszan...

-MEGYEEEK MÁÁÁR.LE LEHET SZÁLLNI A CSENGŐRŐŐŐL.!!!!!-ordítottam elmagam.

És ahogy kinyitottam az ajtót...Márk állt előttem.Az exem.Lendületből csuktam is volna be az ajtót,de megtámasztotta a kezével.

-LEXA.!Legalább hallgass meg..-nyavalygott keservesen.

-Jólvan,de fogd magad rövidre mert dolgom van.-feleltem unottan,és neki dőltem az ajtónak.

-Oké.Ööö..bemehetek.?

-Nem.!-jött a lendültes válasz.

-Öhm..Ok.

-Szóval miért is jöttél ide.?

-2 dolog miatt,egyik az hjogy szeretlek és újra szeretném kezdeni...-mondta.

-Aha.És a második.?

-Az ez...-közelebb lépett és lekapott.!!!!!BAZDKI.!

Pont Kornél lépett mögém amikor megtörtént a jelenet.Próbáltam eltolni magam de Márk nem engedett a szorításán

-Mi a franc foylik itt.?-kérdezte elképdve és idegesen Kornél.Baj szagot érzek.Én akkor már sírtam hogy mi lesz...ahogy Márk meghallotta a hangot elengedett.Én pedig Kornélhoz rohantam,és sírva a mellkasára borultam.Aki átölelt és belepuszilt a hajamba.Majd a falhoz állított én pedig lerogytam és tovább zokogtam,innentől haloványak az emlékeim de próbálom pontosan felidézni.

-Te ki a rák vagy.?-kérdezte Márk.

-Lexa pasija,és személyedben kihez van szerencsém.?

-Az ex.Aki visszaszerzi Lexát.

-Hahahahaaaaaaahaaaa!-röhögött Kornél és alig jutott szóhoz.-Na arra várhatsz szőke herceg.(Márk szőke.)

-Igen.?Na meglátjuk.Lexa te kit akarsz.?

Próbáltam visszanyelni a könnyeimet,de nem nagyon sikerült,szóval könnyes szemmel néztem fel a két srácra.

-Én Kornélt szeretem.Bocs Márk.

-Hmm..-mondta Márk.

-Na látod.?Engem szeret.Szóval takarodj a p*csába.!-Közölte Kornél és elindult Márk felé aki csak állt és megsem mozdult.

-Jólvan,megyek.Megtarthatod a lotyódat.!Legyetek boldogok,egymáshoz illetek.Sajnálom azokat akik ismernek titeket,és főleg fogom a gyerekeiteket.Ja és kedves édesanyámtudjakivagy vigyázz vele harapós egy dög.-közölte alázóan Márk.Én köpni nyelni nem tudtam.De Kornél fogta magát és ráugrott az exemre és elkezdte püfölni.Próbáltam felkecmeregni de nehezen ment mert szédültem a sok sírástól.De végül sikerült.

-ELÉG.!ÁLLJ.!FEJEZZÉTEK BE.!-ordítottam és elhúztam Kornélt nehezen.Márk felpattant és elfutott.

-Jól vagy.?-kérdeztem síró hangon.Mert a szájából és az orrából ömlött a vörös vér.De Márk durvábban nézett ki...

-Túlélem.Veled minden oké.?-kérdezte és megölelt.

-Csak egy kis sokk.

Ezután lefertőtlenítettem és lemostam szerelmem sebeit.És a sütit félbe hagytuk,és lefeküdtünk az ágyamra és összebújva beszélgettünk majd elaludtunk.Amúgy hnap kiveszünk egy nap szabit mert nem vagyunk olyan állapotban amivel tanulni lehetne.