A hétvége...

Hááát...ez egy érdekes hétvége volt na de mindent szép sorjában.

Na szóval...akkor kezdem a legelején.

Szombaton 10 óra fele arra ébredtem hogy Dia ül az ágyam szélén és 5 centire a képemtől mereven bámul...

-Jézus,Dia.!Te mi a francot keresel itt hajnalok hajnalán.???

-Neked is jó reggelt...amm Lex' 10 óra van...kb.fél órája már itt vagyok,anyukád engedett be.

-Te ismered anyámat.?-kérdeztem meglepve.

-Most már ja.

-Ááá értem.Na vigyázz hagyj menjek el wc-re mert összevizelem magam..

-Hehe bocsi.

Kimentem a fürdőmbe és közben az ajón át hallottam hogy milyen jó pasit látott útközben.

-Te figyi már mivan Zsombival.?

-Ja igen..te még nem is tudod...miközben te az ágyat nyomtad addig szétmentünk.

-Oh..De miért.?

-Megcsalt Lindával..

-A szőke Barbie ribanccal.?

-Igen.Rajta kaptam őket ahogy enyelegnek a népkertben...kiderült hogy már 2 hónapja csalt engem..

-Sajnálom.

-Semmi...-mondta szomorkásan.Szegénykém.:(

-Találunk neked ezerszer jobb pasit...

-Segítesz.?-kérdezte vigyorogva.

-Naná.;)

Ezután elindultunk shoppingolni és mozizni a film rettentő jó volt.Hazafele Laura jött velünk szemben valakivel az oldalán.Ahogy egyre közelebb értek..a Laura melletti ember egyre ismerősebbnek tűnt...Megcsókolták egymást..Szegény srác,nem tudja mit válal..jesszus az a..az a srác..az KORNÉL.!!!

Megdermedtem egyszerűen nem tudtam mozdulni...hisz azt mondta csak engem szeret...

-Lexa jól vagy.?Hagyd a francba nem érdemel meg.!-nyugtatott Dia.

-Nem..Oda megyek..megkérdezem hogy most mivan.!

-Lexa ne ennek nagyon nem lesz jó vége.!!!-szólt utánam de én akkor már úton voltam Lauráék felé....

Ahogy oda értem rögtön szétrebbentek.

-Ááá szia Lexa épp beszélni szerettem volna veled hogy szakítok.-mondta hűvösen Kornél.

-Igen már nem kell elmondani...látom hogy ezzel a ribivel jobb mint velem.-válaszoltam.És Laura megint beakart húzni nekem egyet ahogy anno múltkor.

-Bocs Laura,de most én ütök vagy szépen elhúzod a beledet.Választhatsz...-mivel Laura látta hogy nem vagyok jó kedvembe ezért szépen elindulni készült.

-Majd találkozunk,édes.-mondta nyájas hangon és megcsókolta Kornélt.Dia Lauráék mögött állt és kacsintott egyet én pedig csak idegesen bámultam...Dia elindult felém,de közben kírúgta Laura lábát..

-Jajj nagyon sajnálom SZÁNDÉKOS volt.neharagudj Lauuuu.-mondta elfolytva a röhögést..Belőlem is majd kiszakadt a röhögés..

-Ezt még nagyon megkeserülöd...-sziszegett mint egy álnok kígyó és lelépett...Amíg Kornél az 'ágyasa' után nézett mi gyorsba pacsiztunk egyet Diával.BFF.!♥

-Szóval elmondjam mi fogott meg jobban Laurában mint benned.?-kérdezte Kornél lenézően.

-Kíváncsian hallgatom.-válaszoltam.És Dia pedig mögöttem figyelte az eseményeket.

-Nos...te jobban nézel ki mint Laura,de nem cselekszel,mint ő.

-Azaz.?-kérdeztem.

-Könnyen megfeketethető nem úgy mint te...

-Szóval te is az a tipikus pasi vagy aki arra hajt hogy 'szex és más semmi'.

-Valahogy úgy.-mondta.

-Szánalom..de tudod mit Kornél.?Döngesd nyugodtan a kis k*rvádat de engem hagyj békén egy életre.-mondtam és fogam magam hátatfordítottam neki és elráncigáltam magammal Diát.

-Hűű...ez durva volt...Jólvagy.?-kérdezte.

-Nem,nem igazán...menjünk haza...bőgős éjszakám lesz.-feleltem könnyeimmel küszködve.

-Te tudsz sírni.?Mert eddig sose láttalak.-és ezen minketten elnevettük magunkat.

Otthon egy-egy doboz fagyival beültünk a szobámba és kibeszéltünk mindent...

-Szard le,ez egy faszkalap...-mondta Dia.

-Az lesz...Csak a hazugságai közül az volt a legszebb hogy szeretlek...-és legördült az arcomon egy könnycsepp.

-Na te nem ilyen vagy.!Légy vidám,én úgy szeretlek,nem pedig ilyen szomorúan.!-mondta és letörölte a könnycseppet.

-Dia,te vagy a legjobb barátnőm.-mondtam és megöleltem.

-Tudom.Te meg az enyém.♥

Dia kb. este fél 10ig maradt.Miután elment anya bejött egy bögre forró kakóval és megkért hogy meséljek el mindent..Anya együtt érzett velem...és meg is jegyezte hogy volt valami ami nem tetszett neki Kornélba...ezek szerint ez a titkolt belső énje volt az...

Ezek után pedig kettesben maradtam a bánattal.Bekapcsoltam Avriltől a Darlint és álomba sírtam magam.

Reggel már 8kor talpon voltam mert nem tudtam aludni,bár nagyon fáradt voltam...Fél 9től 2ig pótoltam a lemaradásomat a suliból.(1 hónap nem kevés...)

Fél 3kor pedig bicajra pattantam és eltekertem az egrixre..anya ma az étterem délutános és éjszakás egyben úgyhogy majd csak holnap látom...

A pályán csak 2-3 ember volt.Így kedvemre tombolhattam...valamennyire sikerült levezetnem a feszkót...kissé megkönnyebültem..este fél10kor néztm rá a telómra..és rájöttem haza kéne indulni...

Fél úton egy hangos durranó hangot hallottam..fasza...hátsó defekt.

Még 15 perces út állt előttem úgyhogy elindultam haza...A színháznál vettem észre hogy 2 alak követ...elkezdtem futva tolni a defektes bicajomat...ők is elkezdtek futni..Még mindíg nem nagyon ismerem a várost ezért egy zsákutcába futottam és a két sötét alak pedig elállta az utat..

-Szia cica,eltévedtél.?Segítsünk.?-mondta az egyik.

-Nem.Nem kell.-makogtam.Nagyon féltem.

-Pedig úgy tűnik.Óó lám lám te Kornél exe vagy Lexa,akit nem tudott megdönteni...

-Haha,nem baj majd mi megtesszük helyette.

-Hagyjatok békén.!Engedjetek el.!-kiálltottam.

-Nyugi csak kicsit fog fájni...-"nyugtatgattak".

-Eresszétek el a lányt.!-szólt egy harmadik idegen hang.

-Neked ehhez semm közöd.Takarodj.!-ordította az egyik.

A megmentőm leütötte mind a két molesztálomat,és hozzám lépett.

-Ne félj,én nem bántalak.Jól vagy.?-kérdezte kedvesen.

-Most már igen hogy megmentettél.Köszönöm.

-Szivesen.Gyere haza kísérlek.Móricz utca 60 ugye.?

-Igen..de honnan tudod te ezt.?-kérdeztem meglepetten.Valami kém lehet.?

-Az 52 szám alatt lakom,láttalak már egy párszor.-mondta és ahogy kiértünk egy lámpa oszlop fénye alá végre láthatam megmentőm arcát.Wooow.kb.18 éves fiú,180 cm magas,szőkésbarna haj,zöld szem,helyes arc.

-Ááá értem.A nevem Gergely Alexandra.-mutatkoztam be.

-Szép név.Az én nevem Vágony Attila.Nagyon örülök a furcsa módú találkozásnak.-mosolygott.Istenem beleőrülök ebbe a mosolyba.

-Szintúgy.-mosolyodtam el halványan.

A hazafele vezető úton sokat beszélgettünk.A kapunk előtt megálltunk.

-Hát én hazaértem.Még egyszer köszönöm az életemet.-búcsúztam.

-Ilyen szép lánynak örömmel mentem meg az életét de azért vigyázz magadra.

-Óhh.-pirultam el.-Ha ilyen aranyos fiú ment meg akkor szivesen kerülök bajba.

-Hehe.-mosolygott.-Biztosra veszem hogy nem sokára látjuk egymást.Szia.!

-Biztos.Szia.!-köszöntem el.Milyen édes srác..de azért jobban vigyázok már velük.!

A ház üres volt.Csak Mr.John horkolása hallatszott a csendes előszobában.Elmentem tusolni.Majd lefeküdtem aludni.

Jóéjt.♥